Címlap » Címlapon » Mindent a közokirat-hamisításról

Mindent a közokirat-hamisításról

A közokirat-hamisítás egy meglepően gyakori bűncselekmény a magyar jogrendben, ezáltal gyakran hallani róla innen-onnan, azonban rengeteg nem tudják pontosan, hogy miről is van szó abban az esetben, ha megállapítják ezt a vétséget.

Ha több látogatót szeretnél, akkor Kattints!

▲ Hirdetés

Éppen ezért az alábbiakban most összegyűjtöttünk minden fontos részletet, amit a közokirat-hamisítás kapcsán tudunk kell az ügyvédi gyakorlatból.

Mikor beszélhetünk közokirat-hamisításról?

Egy közokirat hamisítása gyakran egyáltalán nem csak a szokványos tendenciákból tevődik össze, mint amiket a televízióban és a filmeken láthatunk, ezáltal bár valóban a leggyakoribb alternatíva a hamis közokirat elkészítése, vagyis annak előállítása, amikor a készítő személye nem azonos a közokiraton feltüntetett szervezetével. Ez azonban messze nem az egyetlen eshetőség, hiszen közokirat-hamisításnak nevezhetjük azt is, ha csak a közokirat tartalmát hamisítják meg – ezáltal például egy valódi közokiraton lecserélik a képet –, de az ilyen hamis vagy hamisított közokirat felhasználása is ebbe a büntetési kategóriába sorolható.

Ügyvédet Keres Budapesten? – Lupovici Ügyvédi Iroda

Ezen felül közokirat-hamisítás még az is, ha egy más nevére szóló közokiratot szeretnénk felhasználni hivatalos teendőnkhöz, így példának okáért egy rendőri ellenőrzés során készakarva más személyi igazolvánnyal szeretnénk kibúvót találni. Ezen felül közokirat-hamisítást követ el még az a személy is, aki közreműködik abban, hogy mások a jog vagy a kötelezettség létezésére, megváltoztatására, esetleg megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt, esetleg nyilatkozatot foglaljanak hatósági eljárásba. Ez utóbbi egyébiránt az intellektuális közokirat-hamisítás, hiszen maga a közokirat teljesen valódi, lévén egy arra jogosult személy állítja ki, de a tartalmát tekintve mégis hamis, hiszen az abba bejegyzett tények és adatok teljesen valótlanok

Milyen cselekmények nevezhető közokirat-hamisításnak?

A bírói gyakorlat tekintetében nagyon sokféle cselekmény minősülhet közokirat-hamisítás, azonban a legjobb ennek behatárolása úgy lehetséges, ha gyakorlati példákat állítunk a középpontba. Ezáltal a bírói gyakorlat alapján például közokirat-hamisítás az, ha egy elkövető a saját személyazonosságának az igazolásának érdekében egy más nevére szóló adóigazolványt, illetve személyazonosító jelről kiállított hatsági bizonyítványt mutat fel, illetve használ.

Szintén közokirat-hamisítás az, ha például a határátlépéshez más személy útlevelét vagy személyi igazolványát használjuk fel, de ehhez a bűncselekményhez sorolhatjuk azt is, ha valaki például lopás vagy elvesztés ténye miatt korábban érvénytelenített okmányok felhasználásával szeretné igazolni magát, ám az érvénytelenítés ténye a közokiratból nem állapítható meg.

Mindent a közokirat-hamisításról (kép: ugyvedipraxis.hu)

Mindent a közokirat-hamisításról (kép: ugyvedipraxis.hu)

Közokirat-hamisítás valósul meg továbbá azokban az esetekben is, ha egy elkövető, illetve vádlott egy ellene elindított büntető eljárás során egy másik, valóban létező személynek adja ki magát, és ehhez igazodó adatok kerülnek a hatóságok által készített közokiratba. Ilyen esetben az illető a hamis vád bűncselekménye mellett a fentiekben már megnevezett intellektuális közokirat-hamisítás vétségét is elköveti. A bírói gyakorlat teljesen egyetért a hamis vád bűncselekményének megvalósulásában, méghozzá azért, mert az efféle cselekmény tökéletesen alkalmas arra, hogy egy olyan személy ellen folyjon le a büntetőeljárás, aki talán még csak közvetetten sem érintett a bűncselekmény kapcsán.

Szintén közokirat-hamisítást követ el az a személy, aki egy korábban letöltendő börtönbüntetésre ítélt személy okmányait használja, esetleg azzal jelentkezik egy büntetés-végrehajtási intézetben.

Nem valósul meg a közokirat-hamisítás a következő esetekben

A bírói gyakorlat alapján nincs közokirat-hamisítás abban az esetben, ha valaki más személyautójának a forgalmi engedélyét mutatja fel a rendőrségnek közúti igazoltatás során. Felmentést érdemes az intellektuális közokirat-hamisítás vádja alól az a személy is, akiről a vádiratból nem derülnek ki azok a tények, amelyek alapján egyértelműen megállapítható lenne az, hogy az ügy vádlottja pontosan miként is működött együtt a hatósági nyilvántartásba valótlan adatokat rögzítő személyekkel.

Szintén nem valósul meg az intellektuális közokirat-hamisítás olyan esetekben, amikor nem bizonyító jellegű maga az okirat sem. A bírói gyakorlat ugyanis töretlennek tekinthető abban, hogy az ilyen típusú bűncselekmény csak bizonyító közokiratok esetében jöhet létre. Ezek olyan okiratok, amelyek önmagukban is képesek teljes közhitelességgel alátámasztani a bennük foglalt tények valódiságát. Nem minősül közokirat-hamisításnak továbbá az sem, amikor egy elkövető egy házilag készített rendszámtáblát tesz fel egy saját tulajdonú utánfutóra, és így vesz részt vele a közúti forgalomban.

Scroll To Top