A vírushelyzet megszabdalta kicsit a keresendő lakások tulajdonságait, így egyre többen vágynak a falukba és a természet közelébe. Nem véletlen, hogy sokan gondolkodnak az építkezésen, és saját maguk akarják elkészíteni álmaik otthonát. Azonban ilyenkor jön a legfontosabb kérdés: milyen házat építsek? Ebben a cikkben a téglaházról és a könnyűszerkezetes házról olvashatsz.
A téglaház
Kezdjük a téglaházzal. A tégla igazából mindig az ember közelében volt, fokozatosan fejlődött, és egyre jobb minőségben lehet hozzájutni. Mára komoly építőanyagnak számít, mivel nagyon jó a szigetelése, tehát a későbbi villanyszámlát is csökkenthetjük vele.
A téglaház építése azoknak ajánlott, akik szeretik a kipróbált és a megbízható technikát. Teljesen természetes, ha valaki idegenkedik az újdonságoktól, és inkább a biztosba fektet be. A tégla jól szigetel, remekül terhelhető és természetes alapanyag.
A hátránya, hogy mindig betonnal kell dolgozni, aminek száradási ideje van, így az építkezés a nagyobb esőzések és az utána következő száradás ideje alatt állni fog. Azt sem szabad elfelejteni, hogy télen nem lehet dolgozni vele, tehát úgy kell ütemezni az épületet, hogy még a tél beállta előtt készen legyen. Ha pedig a tégla szállítására, és a hulladék kezelésére gondolunk, akkor rájövünk, hogy nem is olyan könnyű megoldás.
A könnyűszerkezet házak
A könnyűszerkezetes épületek egy másik csoportot jelölnek. Lényegében gyűjtőfogalomnak használjuk, és beleszámítjuk a fából, acélból és rönkből készült házakat, ahogy a készházakat is. Utóbbi egy egészen új megoldás, ahol a megrendelő megadja a ház helyét, kiválasztja a neki tetsző formákat és színeket, a gyártó pedig összeszereli.
Ennél a módszernél gyorsaságot kapunk, így 3 hónap alatt elkészülhet az épület. Az sem mindegy, hogy milyen vastagok a falak, hiszen ezzel a szoba méretéből veszünk el. A modern építőanyag minden esetben kiváló hő- és hangszigetelő, így az energiahatékonysági előírásoknak is megfelelnek.
A készházak hátránya, hogy nagyon jól kell választani szakembert!