A közhiedelemben manapság még mindig az az álláspont a jellemző, hogy minél vastagabb egy otthon hőszigetelése, annál kevesebb lesz a fűtésszámla, és annál kellemesebb hőmérsékletet érhetünk majd el télen, illetve nyáron egyaránt az egyes helyiségekben. Hogy valóban megtérülhet-e, amennyiben vastagabb hőszigetelés kerül a falakra? Ennek számoltunk utána egy kicsit az alábbiakban!
Egy általános példa
Amennyiben megfelelő választ szeretnénk adni a címben feltett kérdésre, akkor érdemes egy konkrét példával szemléltetni egy képzeletbeli hőszigetelést, ezáltal vegyünk egy legalább 30 éves családi házat, amit az akkoriban általános, úgynevezett B30-as téglából készítettek. Az ilyen házaknak mára a homlokzata rendszerint teljes felújításra szorul, amit példánkban hőszigeteléssel egészítenénk ki. Az ilyen otthonok esetében általánosságban kijelenthető, hogy az úgynevezett hő-átbocsátási tényező nagyjából másfél W/m2K, vagyis meglepően rossz, hiszen már egyetlen Celsius fokos hőmérséklet különbséggel átlagosan 1,5 wattnyi hőenergia távozik el a falak minden négyzetméterén át. Ha a hazai klímát vesszük alapul, akkor ez egészen jelentős, egy fűtési szezonban átlagosan közel 2 ezer forint minden négyzetméterenként, ami nagyobb házak esetén akár százezres nagyságrendet is jelenthet a gyakorlatban.
- Szigetelés purhabbal: Purmester.hu
Amennyiben egy ilyen családi házat egy 5 centiméteres utólagos hőszigeteléssel látunk el – átlagos külső polisztirol tömbök által –, abban az eseten a falak hőszigetelése jelentős mértékben javul. Az U-érték, avagy a hő-átbocsátási tényező ebben az esetben az 1,5 W/m2K-ról valamivel több, mint 0,5 W/m2K-ra változik, vagyis a falakon keresztül eltávozó energia forintosított összegben már csak alig több 600 forintnál négyzetméterenként egy egész fűtési szezonban.
Mi történik vastagabb hőszigetelés esetén?
A fentiekben leírt gyakorlat valósulhat meg tehát 5 centiméternyi hőszigetelés esetén, de kérhetünk otthonunkra 5-, 10-, sőt akár még 20 centiméteres szigetelést is. Hogy ilyenkor milyen forgatókönyv és megtérülési idő valósul meg? Lássuk először az U-értéket, ami egy 5 centiméteres szigetelés után 0,5 W/m2K-ra mérséklődött, és ami 10 centiméter után 0,3-, 15 centiméternél 0,2-, 20 centiméternél pedig valamivel több mint 0,17 0,5 W/m2K-ra módosul. Ha a költségeket vesszük alapul, akkor előbbi esetben közel 400 forinttal, a középső esetben kevesebb, mint 300 forinttal, a 20 centis maximumnál pedig átlagosan 200 forinttal kell számolnunk a hő-átbocsátási tényezőből fakadó veszteség kapcsán.
Habár nyilvánvalóan a vastagabb hőszigeteléssel megnövekszik a beruházási költség – 750 forintról több mint 2 ezer forintra négyzetméterenként –, ellenben ezzel párhuzamosan csökken a rezsi, így az 5 centiméteres és a 20 centiméteres szigetelés közötti fal kapcsán négyzetméterenként több mint 400 forinttal évente. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a 20 centiméteres hőszigetelés megtérülési ideje igazán rövid távú, egy átlagos családi ház esetében nem egészen hat esztendő, így bár nem mindig a szigetelés vastagsága a lényeges és a mérvadó pont, ellenben látható, hogy a befektetés belátható időn belül képes megtérülni.
Fontos kiemelni, hogy az iménti számokat az 5 centiméteres hőszigeteléshez, és nem a szigeteletlen falhoz viszonyítottuk! Ehhez mérten egy 20 centiméteres utólagos szigeteléssel lényegesen gyorsabb lesz a megtérülési idő, ezáltal valamivel több, mint másfél éves ciklusban gondolkodhatunk. Amennyiben tehát van lehetőségünk rá, válasszuk a vastagabb megoldásokat, de lényeges figyelembe venni az alkalmazott alapanyagok sajátosságait is, hiszen léteznek olyan hőszigetelések, amelyek kapcsán a vékonyabbak sokkal jobb hő-megtartó képességgel rendelkeznek, mint a vastagabbak, ebben az esetben pedig a fenti számítás nyilvánvalóan nem állja meg a helyét.