Noha a kormány határozottan azt várta, hogy a devizahitelek kivonásával megnövekedik majd az emberek hitelfelvételi kedve, ezáltal pedig sokkal kelendőbbé válnak a forinthitelek, azonban az aktuális statisztikák, illetve az első eredmények alapján nem igazán tapasztalhattunk kiemelkedő növekedést ezen a téren.
Sőt mi több, a piac, illetőleg a magyar lakosság arra sem igazán reagált, amikor olcsóbbá tették a forinthiteleket, így hiába dobálják ma már szinte utánunk a kedvezőbbnél-kedvezőbb kölcsönöket, a gazdasági válság utána olyannyira elvesztette a hitelekbe vetett bizalmát a magyar lakosság, hogy nem igazán akarja ismét bajba keverni magát. Kivétel egyedül a lakáshitelek esetében tapasztalható, de ez sem olyan kiugró formában, mint azt korábban várták.
A jelentős kamatcsökkenés sem indította be a piacot
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján annak dacára sem igazán növekedett meg a lakosság hitelfelvételi kedve, hogy a forint alapú hitelek kamatai az elmúlt egy évben jelentős mértékben csökkentek. A kedvezőbb árazás ellenére tehát a jegybank adatai alapján az év első felében nem történt kiugró bővülés a kölcsönfelvételek esetében, egyedül a lakáshitelek tekintetében mérhettünk kiemelkedőbb, de inkább talán számottevőbb bővülést. Ezt a növekedés is azzal sikerült elérnie a kormánynak, hogy a forint alapú lakáshitelek kamatát a legtöbb hitelfajtához mérten szerényebb mértékben csökkentetett, méghozzá 5,56 százalékponttal, ami 1,34 százalékpontos különbséget jelent.
Mindez azonban szerény és csekély különbség, ha a hitelpiac teljes egészét vesszük alapul. A lakáshitelek mellett ugyanis az év első hónapjaiban növekedést tudott produkálni a gépjármű- és az áruvásárlási hitelfelvétel mértéke is, azonban ezek olyan jelentéktelenek voltak, amelyeknek nem érdemes, sőt nem is lehet komolyabb jelentőséget tulajdonítani. Meglepő azonban, hogy a piac annak ellenére is stagnálást mutat, hogy a kérdéses forint alapú hiteleket minden eddiginél kedvezőbben vehetjük fel, illetve a kormány meglépte a régóta tervezgetett forintosítást, aminek hatására az emberek többsége ismét hitelképessé vált, illetve visszanyerhette bizalmát a bankszektorban. Vagy mégsem?
Sokan csalódtak a forintosításban
A kormány tervei nem egészen jöttek össze azzal kapcsolatban, hogy a kérdéses intézkedésekkel ébresszenek bizalmat az emberekben, hiszen a forintosítás egyáltalán nem hozott mindenkinek csupa jót és szépet. Sőt mi több, gyakran bankonként is változó volt, hogy egyes feltételek mellett az emberek mekkora pénzösszegeket kaptak vissza, illetve mikor, milyen körülmények között engedték el nekik a fennmaradó tartozást. Noha elenyésző számban, de vannak például olyan hitelesek is, akik a forintosítással nem jobban, hanem sokkal rosszabbul jártak, így akadnak olyan autóhitelesek, akik bár egyszer már kifizették gépjárművük árát, azonban a forintosítás után a bank még egyszer ugyanannyit követelt rajtuk, méghozzá meghosszabbított futamidő társaságában.
Akik jól is jártak, avagy pénzt kaptak vissza, azok jelentős többsége is elégedetlenkedik, hiszen rengetegen milliókkal többet fizettek a banknak, mint amennyit az adott autó vagy megvásárolt ingatlan, illetve ingóság valójában ér, mégis néhány tízezer vagy százezer forintot kaptak csak vissza. Ezzel a megoldással az emberek bizalmát egyáltalán nem sikerült visszanyerniük a bankoknak, sőt nagyon sok esetben inkább még nagyobb szakadék alakult ki az ügyfelek és a hitelfelvételi kedv között.