Pinot noir evolúció Etyeken

Az Etyeki Kúria egyike azoknak a pincészeteknek, amelyek már komolyabb tapasztalattal rendelkeznek a fajtát illetően. Most egy évjáratkóstoló keretében volt szerencsénk többet megtudni a vörös burgundiról etyeki tolmácsolásban.

Zajlik az élet az Etyeki Kúria háza táján. Éppen egy komoly pincebővítésen dolgoznak, amellett, hogy újabb területek betelepítésén gondolkodnak. Emellett persze még arra is van energiájuk, hogy egy komoly pinot noir évjáratkóstolót is összehozzanak. Az idei volt a harmadik olyan vertikális kóstoló, ahol az eddigi évjáratokban készült burgundiai fajta borát mutatták meg barátoknak, a sajtónak.

Világpolgár
A pinot noir világfajta, eredeti otthona Burgundia. A világ számos pontján termesztik, népszerűségének és elterjedtségének mindössze az szab határt, hogy kifejezett klíma és talajigénye van. A pinot noir a hűvösebb klímán érzi otthon magát igazán, itt tudja megmutatni eleganciáját, bájos, mégis komoly szerkezetét. Itthon melegebb termőterületeken is termesztik, ahol ugyan szép borok készülhetnek belőle, mégis a klíma vagy a talaj miatt valahogy az a kifinomult elegancia hiányzik belőlük, amit hűvösebb klímán, például Egerben, Etyeken, Pannonhalmán vagy Sopronban tud. Talajigénye is határozott, a mélyrétegű, meszes, agyagos, jó vízelvezető-képességű talajokat kedveli.

Tartalmas, jól érlelhető fajta
Vékony héjú fajta, ami rendkívül érzékennyé teszi, ezért termesztése is komoly odafigyelést igényel, nedves időben könnyen áldozatul eshet a rothadásnak. A vékony héjú bogyó a bor stílusát is meghatározza, a belőle készült ital gyakran halvány színű, s viszonylag gyorsan fordul át a bor színe gránátba. A vékony héj azt is jelenti, hogy a bor tanninban általában visszafogott, viszont savakban és cukorban gazdag, emiatt a pinot noir-ból készült borok gyakran lendületes savakkal és magasabb alkoholtartalommal bírnak, ez pedig a hosszabb érlelhetőséget is magában hordoz. Ha az eredeti termőhelyről, Burgundiából származó borokat nézzük, ezek gyakran 10-20 éves korukban érik el a csúcsot. A fajta jellemző karakterét alapvetően a piros bogyósgyümölcsök (málna, eper, cseresznye) adják, emellett gyakran érezni hecsedlis, (főtt)vegetális, avaros, földes, gombás jegyeket is, amelyhez néha diszkrét animalitás is társulhat. A hordós és palackos érlelést is meghálálja, érdemes időt adni a fajtának.

Otthon érzi magát Etyeken
Etyek Magyarországon az egyik legideálisabb feltételekkel rendelkezik a pinot noir termesztéséhez. A klíma hűvösebb kontinentális, a talaj pedig magas mésztartalmú. Az egykor a főváros szőlőskertjének is nevezett borvidék egyébként nem csak a pinot noir-nak kedvező, de a pezsgőgyártás alapanyagául szolgáló szőlő termesztésére is kiváló. A pinot noir másik jellemzője, hogy rendkívül könnyen mutálódik, ami abból is látszik, hogy maga a pinot fajtakör elég népes, másrészt rengeteg klónnal rendelkezik a fajta. Itthon Gál Tibor volt az, aki annak idején mintegy negyven hektáron telepített a fajta különböző klónjaiból, hogy megnézze, melyik felel meg leginkább az egri és a hazai viszonyoknak.

Biztosan lesz folytatás
Az Etyeki Kúria mintegy tíz hektáron termeszti a burgundiai fajtát, Alcsútdoboz közelében, a Nagy Látóhegyen. Elsőként két hektárt telepítettek 2001-ben, majd szép fokozatosan bővítették a terület nagyságát, amely 180-230 méter tengerszint feletti magasságon található. Az eddig telepítések 3*1- méteres térállásúak, ami azt jelenti, hogy kb. 3300 tőkét találni egy hektáron. Mérész Sándor, a pincészet borásza szerint a következő telepítéseket már sűrűbb térállásban gondolják megvalósítani, ami kb. 5000 tőkét jelent majd hektáronként. Ez abban is segít majd, hogy a sűrűbb ültetvényben jobban kell majd küzdenie a szőlőnek a vízért, a tápanyagokért, ezért mélyebbre nyúlik le a gyökere, így a helyi talajadottságokat is jobban tükrözheti majd a bor. A fajta egyébként kiválóan képes visszaadni a termőterület rezdüléseit, értékeit. Az alcsútdobozi terület kiváló talajadottságokkal rendelkezik a fajta termesztéséhez, a bázistalajt a mészkő adja, amire tengeri üledékekben gazdag márga rakodott, a termőréteg felső részét pedig Ramann-féle barna erdőtalaj adja. Az ültetvényeket Guyot-féle rendszerben művelik, alacsony kordonon. A pincészet francia és osztrák klónokat is telepített. Az osztrák inkább gyümölcsösebb, míg a francia klón egy igen izgalmas, zelleres, vegetális vonalat is hoz a borba. Mérész Sándor elmondta, hogy a termesztés egyik kulcsa a rendszeres zöldmunka, erre a tanninok megfelelő érettségének elérése miatt van leginkább szükség.

Gondos feldolgozás
A szőlőt többszöri szelekció után dolgozzák fel. Kis műanyag ládákban, szigorúan kézi szürettel gyűjtik be a termést. A feldolgozás során nem csak a bogyózáson átesett szőlőt, de egész fürtöket (kb. 10%) is használnak. A 2-3 hetes kézi csömöszölés után a különböző klónokat külön érlelik, majd később ezek házasításából születhet meg végül a kész bor. Az érleléshez 300 literes közepes pörkölésű tölgyfahordókat használnak, melyek kb. 30%-a minden évben első töltésű hordó. Az új fára azért is szükség lehet, hogy a tanninban visszafogott fajtának plusz tartást és feszességet adjon. Ma már a pincészet azt is megteheti, hogy csak fél éves palackos érlelés után dobja piacra pinot noir-ját.
Mérész Sándor szerint fontos megjegyezni, hogy ma Magyarországon még nagyon is az út elején járunk a pinot noir termesztésben és feldolgozásban. Erre utal az is, hogy mindösszesen 1993 óta hivatalosan elismert ez a fajta itthon.
Forrás: magyarorszagon.hu