Eurovíziós Dalfesztivál-kisokos

Tavaly óta újult lelkesedés övezi hazánkban az Eurovíziós Dalfesztivált. Wolf Kati indulásával a verseny ismét megmozgatta egész Magyarországot, és ez idén sincs másként, hiszen a Compact Disco nagy reményekkel vág neki a megmérettetésnek. „Sound Of Our Hearts” című daluk komoly külföldi érdeklődést is kiváltott, így nem túlzás azt állítani, hogy kis hazánk esélyes szép pozíciót elérni. Azt azonban kevesen tudják, hogy tulajdonképpen mi is ez az Eurovíziós Dalfesztivál, vagy honnan indult – ennek jártunk utána. Eurovíziós Dalfesztivál-történet következik.

Az Eurovíziós Dalfesztivál (Eurovision Song Contest) nemzetközi megmérettetést 1956 óta rendezik meg minden évben tavasszal az Európai Műsorsugárzók Uniójának (European Broadcasting Union – EBU) aktív tagállamai között. Minden olyan ország nevezhet, amelyik tagja az EBU-nak – ez a magyarázata, hogy sokszor Európa határán kívül eső ország is részt vesz az Eurovízión, mivel a szervezet határai túlmutatnak Európa földrajzi határán. Az EBU-nak általában mindenhol a közszolgálati adók a tagjai, ezek feladata az országot képviselő énekes és dal kiválasztása. A dalfesztiválon minden résztvevő ország egy benevezett dallal indul, amit a verseny napján élőben adnak elő, és ebből választja ki a zsűri győztes számot, a többi országból leadott szavazatok alapján. Az adott országok nem szavazhatnak magukra.
A verseny ötlete – ami egy 1955-ös monacói találkozón merült fel – az EBU egyik alkalmazottjától származott, és az akkor már létező, olasz sanremói dalfesztiválon alapult, és egyben egy élő televíziós közvetítés kísérletének is tekintették. A vállalkozás olyannyira sikeres volt, hogy az 1956-os kezdés óta minden évben megtartott fesztivál mára nemzetközi intézménnyé fejlődött, és egyike a világ leghosszabb ideig tartó televíziós műsorának, amelyet nemcsak Európában, hanem a világ nagy részén közvetítenek – például az USA-ban, Ausztráliában, Kanadában, Hongkongban, Indiában, Dél-Koreában, vagy Új-Zélandon is.

Hét ország vett részt az első, 1956-os dalfesztiválon, melyet a svájci Luganóban tartottak. Ekkor még minden résztvevő két dallal indult, de a következő évtől kezdve már csak egy számot engedélyeztek országonként. Az első versenyt a rendező Svájc nyerte Lys Assia „Refrain” című tételével.

Részvétel, szabályok és szavazás
Mint már említettük, az EBU aktív tagjai vehetnek részt a versenyen, aminek az elnevezésében szereplő „euro” szó valójában nem arra utal, hogy csak Európán belüli országok nevezhetnek, vagy bármi köze lenne a megmérettetésnek az Európai Unióhoz. Izrael például három alkalommal is megnyerte a versenyt, 1980-ban pedig az észak-afrikai Marokkó is szerepelt a fesztiválon.
A versenydalnak komoly szabályoknak kell megfelelnie. Fontos, hogy új dal legyen, azaz publikálni csak a versenyt megelőző év szeptember 1-je után lehet, íródhat bármilyen nyelven, előadójának nem kötelező az adott ország állampolgárának is lenni, viszont az énekhangnak élőnek kell lennie a műsorok során. A résztvevő dalt az egyes országok saját maguk választják ki, a Nemzeti Döntő néhány országban rendkívül nagy esemény, például Svédországban a Melodifestivalen során még nagyszabású elődöntőt is tartanak a stockholmi döntő előtt.
Az egyes dalfesztiválokat mindig az előző évi győztes rendezheti meg, így az idei ötvenhetedik dalversenyt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezik a tavalyi azerbajdzsán versenyző, Ell/Nikki győzelme után.
A résztvevő országok számára tekintettel 2004-től még csak egy, 2008-tól pedig már két nemzetközi középdöntőt is tartanak, amelyekből tíz-tíz versenyző (tehát összesen húsz) jut a döntőbe. Automatikusan kerül be a döntő mezőnyébe minden évben az „ötösfogat”, azaz Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország és Olaszország, mivel ők anyagilag nagyobb mértékben járulnak hozzá a versenyhez – valamint az adott évi versenyt rendező országnak is kibérelt helye van.
Valamennyi dal elhangzását követően az országokban telefonos szavazások és a zsűri szavazások eredményeit összesítikfele-fele arányban, vagy ahol ez eredménytelen, ott zsűri osztja ki a pontokat 1-től 8-ig illetve 10, és a legjobbnak 12 pontot adva. Adott ország önmagára nem szavazhat és önmagának pontot sem adhat. Az az ország győz, amelyik a legtöbb pontot kapja.

A győztesek: siker vagy süllyesztő?
Bár az Eurovíziós Dalfesztivál nyertesei lehetőséget kapnak, hogy szélesebb közönséggel is megismertessék magukat, mégis kevés győztesből vált populáris, nemzetközileg is elismert sztár. Kétségkívül ezen kivételek legsikeresebb csapata a svéd ABBA lett, akik 1974-ben nyerték meg „Waterloo” című dalukkal a versenyt, és ezután kerültek a reflektorfénybe. Kevesen tudják, de Céline Dion is az Eurovízióval indult el a siker útján, bár ő csak pár évvel 1988-as győzelme után szerzett nemzetközi hírnevet. Dion Svájcot képviselte. Emlékezetes lehet még Dana International transznemű izraeli versenyző is, aki 1998-ban Izraelt képviselve nyert „Diva” című számával. A finn Lordi is a „Hard Rock Hallelujah” című számával elért győzelmének köszönheti világhírnevét, bár ők azóta nem sokat tettek le az asztalra.

Magyarok az Eurovízión
Magyarország hullámzó teljesítménnyel vett részt a megmérettetésen. Hazánk képviseletében először Bayer Friderika vett részt a versenyen 1994-ben, és eddig ő érte el a legjobb eredményt, a negyedik helyezést „Kinek mondjam el vétkeimet?” című dalával. Az ismertebb előadók közül ketten, Szulák Andrea 1993-ban és Delhusa Gjon 1996-ban még a kvalifikációs pozíciót sem érték el, így ezekben az években nem indulhattunk a versenyen. 1997-ben a 12. helyet szerezte meg a V.I.P. 1998-ban viszont Charlie Magyarország eddigi legrosszabb helyezését produkálta. Ezt követően egészen 2005-ig nem indultunk, ekkor azonban a NOX a 12. lett „Forogj, világ!” című dalukkal. 2006-ban pénzügyi okokból ismét nem indítottunk versenyzőt, 2007-ben Rúzsa Magdi „Unsubstantial Blues”-ja a nagy várakozások ellenére is csak a 9. helyre volt elég. 2008-ban Csézy képviselte hazánkat, de nem sikerült bejutnia a döntőbe. Egy évvel később Ádok Zoltánnak sem jött össze a bravúr. Tavaly Wolf Katinak sem sikerült a 22.-nél jobb helyezést elérnie, pedig hazánkban nagy népszerűségnek örvendett a „What About My Dream”s, és maga Wolf Kati is. 2012-ben a Compact Disco kapta meg a lehetőséget – reméljük, élnek vele a srácok, és végre egy megérdemelt helyezést hoznak el!
Az első elődöntő május 22-én lesz Bakuban a Compact Disco részvételével, a második elődöntőt május 24-én rendezik, a döntőre pedig május 26-án kerül sor.