Online Zene és Kulturális Magazin
Itt az Elmebeteg – Maniac előzetese, melyben ritkán látjuk a gombszemű színész arcát.
▲ Hirdetés
Az 1980-as Maniac remakelt változatában Elijah egy kattant fószer, aki nőket gyilkol és csonkít, majd felhasználja a skalpjaikat hogy próbababákra ragassza őket. Élete azonban gyökeresen megváltozik, mikor találkozik egy művészlánnyal (Nora Arnezeder), aki a sorozatgyilkos segítségét kéri egy kiállítás megrendezéséhez. A filmet Cannes-ban mutatják be egy éjféli vetítésen, arról azonban nincs információ, mikor kerül moziforgalomba.
FP-camera-filmet (First-Person) faragtak a Maniac-ből, ami annyit tesz, hogy végig Elijah karakterében vagyunk, azaz azt látjuk, amit ő lát. Így Elijah kisfiús arcát csak akkor csodálhatjuk, ha tükörbe néz. (A Csodálatos Pókember bizonyos részeiben is használják ezt a megoldást.) Régóta próbálkoznak egyébként ilyennel a filmiparban, átütő sikert azonban csak az ún. dokumentarista stílusú filmek esetében értek el. Ott ugyanis a hitelességet hivatott igazolni a metódus, úgy mint a Blair WitchProject, a REC vagy a Cloverfield esetében. (E filmeknél azért nem hiányoljuk a főszereplő arcának képét, mert tudjuk, a film történetében ő maga az, aki kamerázza a körülötte zajló eseményeket. ) A klasszikus történetmesélő filmek esetében azonban megnehezíti az azonosulást, ha nem látjuk a főszereplő arcát, így a sztori is kevésbé van hatással a nézőre. Mongyuk’ a Szkafander és Pillangó jól sikerült, de ott többször is látjuk Mathieu Amalric arcát.
