Egy igazi géniusz: Oliver Lieb

Oliver Lieb dj és producer 1969-ben látta meg a napvilágot Frankfurtban és 1988 óta aktív szereplője az elektronikus zenei szcénának. Legyen az techno, house, electro, vagy csak szimplán “elektronikus zene”, csaknem két és fél évtizedes karrierje alatt közel 300 megjelenést számlál, s olyan művészeket remixelt, mint a Faithless, Moby, a Snap, a Yello, Mory Kante, vagy az Utah Saints. Kivételes hangzásával és sokszínűségével mindig képes meglepni és lenyűgözni a zeneértő közönséget

14 éves korában kezdett el basszusgitározni különböző funk, soul és jazz bandákban, közben pedig kapcsolatba került az elektronikus zenékkel is (Pink Floyd, Kraftwerk, Yello, Jean-Michel Jarre) és felfedezte egy új és végtelen horizontját az önkifejezésnek. 1989-ben a Dorian Gray rezidens Torsten Fenslau kiadójánál, az Abfahrt-nál jelent meg első lemeze, a Force Legato álnév alatt jegyzett “System”. A single világszerte nagy sikert aratott, számtalan válogatásra licenszelték és felkerült a hivatalos német slágerlistákra is.

A következő években Oliver az elektronikus műfajok széles palettáján alkotott, downtempo-tól és chill-out-tól kezdve kemény techno-ig és trance-ig. Sven Väth legendás Harthouse labele jelentette az igazi ugródeszkát Oliver számára, ahol Spicelab nevű projektjével megalapozta ismertségét, és a kiadó egyik legfontosabb művészévé vált. Két remekbeszabott album, a “Lost In Spice” (1993), és az “A Day On Our Planet” (1994) mellett számos EP-vel, köztük a trance-örökzöld “Spice Is A Fulltime Occupation”-nel (1993) állított mementót a Spicelab munkásságának.

Hamarosan világossá vált, hogy Oliver kreativitása még messze nem érte el a határait és mivel sohasem szeretett csak egyetlen stílusra, vagy projektre koncentrálni, egyre több és több pszeudonévvel bukkant fel. A Harthouse-s korszak után a hamburgi Superstition Records vált Oliver első számú platformjává, ahol aztán L.S.G. és Paragliders álnevei alatt ismét zenetörténelmet írt, és még manapság is a legnagyobb hatású trance projektekként tartják számon őket. Kristálytiszta, atmoszférikus, néhol keserédes, néhol jéghideg hangzású trance dolgozatai mind a mai napig megállják a helyüket és producerek generációinak nyújtanak örök inspirációt. Öt L.S.G. név alatt publikált albuma, főleg az első “Rendezvous In Outer Space” (1995), és a második “Volume 2″ (1996) alapműnek számít minden tájékozottabb trance és techno rajongó számára, de nem szabad elmenni olyan single-k mellett sem, mint a “Fragile” (1993), a “Blueprint” (1994), a “Netherworld” (1997) és a Nick Warren – Global Underground-járól is ismert “Shecan” (1999). Paragliders álneve alatt is trance-klubhimnuszok egész sorát realizálta, elég csak a katartikus “Oasis”-re (1995), vagy a száguldó “Change Me”-re (1998) gondolni.

Több tucatnyi további álnevén – S.O.L., Ecano, Java, Azid Forze, Snakemen, hogy csak a legismertebbeket említsük – kiadott maxijait és albumjait olyan nagybecsű kiadók gondozzák, mint a Hooj Choons, a Platipus, a Duty Free, vagy Tiesto Magik Muzik-ja. Miután 2004-ben elhagyta a Superstition-t, elérkezettnek látta az időt, hogy valami teljesen újba kezdjen, kiváltképp, hogy az egész zenei szcéna nagy változásokon ment át és mondhatni újrahatározta önmagát. Bezárkózott a stúdiójába, s új hangzásokkal kezdett el kísérletezni minden zenei irányvonalon. 2005 nyarán bejelentette, hogy “Maschine” néven új labelt indít és júliusban meg is jelent első megjelenése, a Solieb – “Circus Maximus” EP. A visszajelzések nagyszerűek voltak, így semmi nem állított akadályt a folytatás elé és a Maschine azóta a magas minőségű, haladó szellemű elektronikus zenék egyik fő forrásává vált.

2010-ben a digitális forradalomra reflektálva Solieb Digital néven a Beatport-nál új kiadót alapított, hogy újra kiadja régebbi zenéit, természetesen újramasterelt és letisztított verziókban. Így került újra a hallgatók látőkérebe a Harthouse sublabel Recycle Or Die-nál megjelent “Constellation” című legendás ambient nagylemeze, az ugyancsak a Harthouse-nál, The Ambush álnév alatt megjelent “The Ambush” LP-je, valamint a Paragliders “Lithium” EP is.

Az elmúlt egy esztendőben Oliver ismét nagy hangsúlyt fektet új produkciók készítésére. John Digweed Bedrock kiadóján már több figyelemre méltó megjelenéssel rukkolt elő, elég csak a sokak által játszott “Parallax”, a “Helios” vagy az “Epsilon Eridani” trackekre gondolni.

Nincs kétség affelől, hogy Oliver újabb és újabb meglepetésekkel készül, és egyszerre időtálló és előremutató produkciókkal fogja tovább járni saját útját.