Robert Mapplethorpe a Ludwig Múzeumban

A Ludwig Múzeum egy kihagyhatatlan fotókiállításra invitál! A New York-i Robert Mapplethorpe Foundation-nel együttműködve nagyszabású, lenyűgöző tárlattal készülnek május 25-től.

Robert Mapplethorpe (1946-89) kérdéses identitásokkal foglalkozó, társadalmi és művészeti vitákat kiváltó képei közül most közel 200 alkotása lesz látható egészen szeptember 30-ig.

A sajtótájékoztatóról:
A retrospektív kiállítás sajtótájékoztatóján, a Ludwig Múzeum 3. emeletén az Alapítvány képviseletében Michael Ward Stout szólalt fel Erőss Nikolett kurátor és Bencsik Barnabás igazgató mellett.

Bencsik Barnabás kiemelte, hogy a Ludwig Múzeum az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a kortárs fotográfiára. Fontos a műfaj, mint művészet emancipációja a múzeumi életben, így a XXI. század egyik legmeghatározóbb alakja, Robert Mapplethorpe és alkotásai kihagyhatatlannak bizonyultak. Az igazgató megítélése szerint Mapplethorpe magas szintre emelte a test ábrázolását, hitet tett az identitás maximális szabadsága mellett, és képeivel a korábban ismeretlen világot, szubkultúrákat és identitásokat mutatta meg a közönségnek. Bár néha ellentmondásos volt megítélése, életműve mégis bejárta az egész világot. Ezért rendkívül fontos, hogy végre látható Budapesten is, és a magyar közönség megismerheti alkotásait a Düsseldorfból induló utazó kiállítás keretében.

Michael Ward Stout amellett, hogy az impresszív kiállítóteret dicsérte, kiemelte, hogy Erőss Nikolett tökéletes teret alkotott a fotók számára. Elmondta, hogy 1950 darab kép közül most az ezüst zselatin fotók válogatása került kiállításra. Ezek a nyomatok a legmeghatározóbb technikával készültek, amit Mapplethorpe használt – a polariod és platina alkotások mellett. Teljes életműve 14 ezer ezüst zselatin nyomatból, 1800 polaroidból, 100 platinából, és több fiatal kori kollázsból áll. Ezeket a művész lakásával, műtermével és teljes vagyonával együtt az Alapítványnak ajándékozta. A szervezet ma kollekciókat állít össze, könyveket és korlátozott számban reprodukciókat készít. Emellett bérbe adják a fotókat, hogy a befolyó összegből orvosi kutatásokat – az AIDS terén -, és múzeumokat támogassanak.

Erőss Nikolett elmesélte, hogy a képek létrehozásában a tökéletességre törekvés vezette a művészt, és „azon túl, ami látható, különleges esztétikai világuk van.” Lényeges, hogy a fotók az identitás – néha cseppet sem könnyű – alakulásáról szólnak, vagyis „nagyon komoly, Magyarországon még messze nem elkezdett diskurzus részei.” A kiállításon olvasható egyik ismertető tábla szerint Mapplethorpe „képei nemi és társadalmi szerepek, megélt és vágyott fantáziák, valamint az identitás sokrétűségének és folyamatos alakulásának lenyomatai.” A tárlat végigvezet az életművön, így láthatjuk, hogy alakul át a dokumentáció fotóművészetté. Emellett tematikus csoportokat is létrehoztak, de „egységes szemléletet láthatunk a közel 200 képen.” A kiállításhoz kevés szöveget alkalmaztak, mert a kurátor elmondása szerint: „nem akartuk túlírni a kiállítást, de van shop és könyvtár” (a második emeleten), ahol bele lehet merülni a szakirodalomba.
Mapplethorpe alkotásaira hatott a manierista művészet, a reneszánsz, az antik szoborállítás. Mély művészet- és fotótörténeti tudással rendelkezett, és felidézte az antik szoborállítást is, így a test egyenjogúsításával szobrászi hozzáállást vett fel.

A kortárs fotográfia nagyja:
A kortárs fotográfia egyik legnagyobb alakja eredetileg nem készült erre a pályára. Installációhoz eleinte magazinból vett képeket használt fel, később a pontosítás és tökéletesítés érdekében készített saját maga is fotókat közvetlen környezetéről, vágyairól, saját homoszexuális identitásáról, szubkultúrákról, sztárokról.
Legkedveltebb témái közé tartoztak a virágok, szexualitás és portrék. Legbensőségesebb sorozata egykori élettársát, Patti Smithet (énekes-költő) ábrázolja. Egyébként a távolságtartás és precizitás, figyelem és hűvös profizmus jellemezte. Aktjai görög szobrokat, reneszánsz alkotásokat idéznek fel a nézőben. A régi formákhoz új kérdéseket társított, kíméletlen nyers szókimondással, a legkényesebb témákat érintve: fekete férfiak, homoszexualitás, testépítő nők, szado-mazo világ.

1973-ben volt első kiállítása a New York-i Light Galleryben, majd a világ elismert kiállítótereibe is befogadták képeit. Kontextuális kiállítása volt halála után Oroszországban, illetve Firenzében (ahol Michelangeloval vetették össze), Párizsban pedig most készül egy tárlat, amin majd Rodinnel hasonlítják össze műveit – derült ki Michael Ward Stout szavaiból.

Hagyomány és újítás nála megfért a társadalomkritikával és tabuk feszegetésével egy helyen, ezért sok vita övezte munkásságát, és övezi mind a mai napig. Mégis mindig hű maradt önmagához és vágyaihoz, mindig ennek megfelelően alkotott. 1986-ban diagnosztizáltak nála AIDS-t, szövődményeibe 1989 márciusában halt bele. A 20. század egyik legnagyobb fotóművészeként 1990-ben elnyerte a The Advocate magazin "Az év embere" posztumusz díját.

Filmek, tárlatvezetés és tábor gyerekeknek:
A kiállításon három film is segítségünkre van, hogy jobban megértsük ezt a különleges életművet. Patti Smithszel Patti Smithről szól a still moving/patti smith című 1978-as film, míg az 1984-es Lady: Lisa Lyon című alkotás a képein is szereplő testépítő hölgyről készült. Ezek mellett megnézhetjük Nigel Finch ’88-as dokumentumfilmjét is.
Rendszeres tárlatvezetések várják a látogatókat minden szombaton 18 órától, azonban lesznek exkluzív hétvégék is: május 26-án Gőbölyös Luca, június 2-án György Péter, szeptember 8-án Bán Zsófia, szeptember 29-én Klaniczay Gábor vezeti körbe az érdeklődőket. Június 25-29 között tábort is szerveznek, ahol kreatív foglalkozások és alkotóműhely várja a fiatalokat, akik az emberi testtel szeretnének megismerkedni művészi környezetben.

Portrék és idomok:
A Ludwig Múzeum tárlatán úgy érezhetjük magunkat, mint egy labirintusban, elveszve és belemerülve a virágok, portrék, önarcképek és feszes idomok fotóiba.
Gyümölcsöket, virágokat és péniszeket is ugyanolyan megközelítéssel fotózott a művész, nem tett különbséget. A társadalom széles rétegeit örökítette meg, így önarcképei is több szempontból mutatják be a Mapplethorpe-ot: gyilkos, rocker, visszafogott, nő, ördög… stb. Egy alanya van, akihez talán bensőségesebben, személyesebben viszonyul, ez a modell egykori élettársa, Patti Smith, akivel „nemcsak életük, de művészi pályájuk is összefonódott” – Erőss Nikolett értékelése szerint.  

Egy kihagyhatatlan kiállítás egy felejthetetlen fotóművésztől!