Az informatika felhőtérképe

Tavasz derekára ért el bennünket egy alapos és mindent betöltő felhőfront, de ellentétben a meteorológiai előrejelzésekkel most nem cirruszokról vagy sztratocumuluszokról van szó, hanem a profik között már régen használt, úgynevezett számítási felhőknek széles körben történő elterjedéséről. Mely jelenség napsütést eredményezett az informatika megannyiszor sötét égboltján… 

Sok előnye nincs az öregségnek, ezek egyike talán az, hogy mélyebb összefüggéseiben látjuk a világ dolgait. Na így vagyok én napjaink talán legtöbbet emlegetett informatikai szenzációjával, sanda mosollyal a szám szélén olvasom a naponta megjelenő számítási felhős publikációkat és arra gondolok, hogy 10-15 éve beírtam egy nemzetközi kiadó internetcímét a böngészőmbe, a megjelenő oldalon begépeltem a nevem és a jelszavam és Új-Zélandtól Brazíliáig azonnal előttem voltak a kollégák cikkei, elemzései, illusztrációi és mindaz, amit addig a pillanatig mások, máshol „elkövettek”. És eközben a kutya sem említette nekem, hogy ezt, egy évtizeddel később, felhőnek fogják nevezni…
Napjaink felhői valójában semmiféle rendkívüli újdonságot nem tartalmaznak, a mostani felfordulást nagyobb részt a marketingszakma generálta, mintsem bármilyen technológiai világszenzáció!

Ha jól megvizsgáljuk a dolgokat, beláthatjuk, hogy egyedül a „felhő” fizikai helye változott, pontosabban számos esetben még az sem, csak a felhőig történő eljutás módja korszerűsödött.  Már önmagában az az elnevezés, hogy „számítási” felhő is egy nagy humbug, hiszen a felhő nem „számol”, a felhő legfeljebb intelligens és bizonyos feladatok automatikus végrehajtására is képes. Ezek a feladatok pedig az esetek 99 százalékában valamilyen adatmozgatással, tárolással, megosztással, csoportmunkával kapcsolatos, mintsem kettő négyzetének a kiszámolgatásával.
És hát a napjaink felhői szinte kizárólagosan valamilyen adattárolási feladatra alkalmasak…

Felhőelmélet – Irány a csomagmegőrző!

Eddig is megvolt a mód arra, hogy az adatainkat „valahol a messzi távolban” tároljuk, és arra is adott volt minden, hogy az ilyen központi adattárolót egyszerre sokan, megosztva használjuk.

Akkor meg mi ez a forradalom?

Csak annyi, hogy amíg korábban az ilyen szervereket nekünk kellett biztosítani – vagy erre szakosodott szolgáltatóktól bérelni – és a működtető programok beszerzése vagy bérlése is a mi feladatunk volt, addig a felhőknél ezt most az említett szolgáltatók, pontosabban a szolgáltatásra szakosodott vállalkozások biztosítják! És nekünk nincs más dolgunk, mint regisztráljunk, ha az alapoknál többet szeretnénk, akkor a plusz költségeket kifizessük és belakjuk a számunkra biztosított területet.
Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy a mostani felhő-bumm kizárólag a hétköznapi felhasználót – melybe nálunk beleértendők az egyéni és a mikró vállalkozások is – érinti, egy multi, egy nemzetközi vállalkozás napjainkban is használ hálózatot, csak ők ezt nem felhőnek nevezik… Na jó, napjainkban már ők is annak hívják…
Szóval a felhő-bumm nekünk, átlagfelhasználóknak szól, hiszen vajon hányan tudtak drága pénzért 5-10 gigabájtnyi nyilvános tárhelyet fenntartani? A tárhelyhez meg domain is kellett meg valami weblap is, ezzel foglalkozni kellett, szóval nem volt valós alternatíva és hát lássuk be, a befektetett pénz soha nem is térült meg.

Azok, akik képeiket, zenéiket akarták tárolni vagy „megosztani”, eddig is válogathattak a különböző ingyenes szolgáltatások között, a fotókhoz ott volt a Picasa, a zenéink vagy a személyes dokumentumaink számára például a sok ingyenes – de valójában primitív lassú és reklámoktól hemzsegő – tárhely, illetve a mai felhős korszak egynémely előfutára, mint a DropBox vagy a Box. Az első lépést most is a Google tette meg. A már hatékonyan üzemelő Google Docs és Gmail rendszerei alá elkészítette a Google Drive tármegoldását és mellékelt mindehhez egy hatékony desktop szinkronizáló alkalmazást is és lám, máris széles körben elérhetővé vált egy ingyenes „számítási” felhő! Igen, a Goggle rendszere is „számítási”, hiszen a Docs-al komplett irodai csomagot is kapunk, nagyfokú MS Office kompatibilitással.

A Google lépése érdekes módon beindította a többi profi és amatőr szolgáltatót, szinte naponta jelentek meg a hírek a profi felhőszolgáltatás (HP Cloud, Oracle Cloud, IBM Cloud stb.) elindításáról, miközben az a terület eddig is életben volt és a cégek igénybe is vették az adott lehetőségeket. Mégis fontosnak tartották a legnagyobbak is, hogy a hírekben szerepeljenek termékeikkel. A széles tömeget azonban az ingyenesek érintették meg: megnövelték a tárhelyüket, ingyenessé tettek különböző, addig fizetős modulokat stb.

Biztonsági kérdések – Ha elveszted a kulcsod?

Nemrég egy informatikával foglalkozó portál munkatársai megvizsgálták, hogy az átlagnak nyújtott felhők mennyire biztonságosak. Az eredmény maximálisan pozitív lett, feltéve, ha a vizsgálatot elegendőnek tartjuk annyiban, hogy végigolvassuk a felhasználói feltételeket és az abban leírt garanciákat… Természetesen az adatbiztonság kettős: a felhasználó számára biztosított adatvédelmi garanciák megléte mellett érzelmi kérdés is, hiszen senki sem tudja, hogy a felhőkben vajon hol is tárolják az adatainkat?
Az első kérdésre kaptunk választ, a cégek garanciát vállalnak arra, hogy adatainkkal nem élnek vissza, nem a Facebook-filozófiát követik a felhőszolgáltatók! A felhők talán annyiban is biztonságosabbak a különböző ingyenes tárhelyektől, hogy az adatainkat – mivel nem fájlmegosztás az elsődleges cél – nem vizsgálják a nap 24 órájában mindenféle jogvédők… Persze aki az illegális filmjeit, zenéit szeretné ezeken a helyeken tárolni, az legalább tömörítsen és jelszavazzon!
Az viszont felvet bizonyos jogi kérdéseket, amikor a felhőszolgáltató kimondottan archiválás céljára rendelkezésre bocsájtott tárterületen magáncélra feltehetünk-e olyan programokat, melyek nem jogtiszták? Saját célra, archiválás miatt. Persze, jogilag és erkölcsileg is elítélendő ez, de azért érdekes lenne megtudni például a SugarSync filozófiáját ez ügyben!
A másik kérdés miatt, hogy hol vannak az adataink, sokkal idegesebbek lehetünk, hiszen ezt gyakorlatilag semelyik szolgáltató nem publikálja. A bevezetőben említett „őskori” felhőknél egyértelmű volt, hogy a domain vagy az IP cím nagy pontossággal elárulja a szerver tulajdonosát és a telepítési helyét.  Most meg azt sem tudjuk, hogy Amerikában vagy a Távol Keleten zümmög egy szerverfarmban az a gép, melyre napjainkban felhasználók tízezrei pakolják fényképeit, dokumentumait.

Egyelőre bele kell nyugodnunk abba a szomorú állapotba, hogy az idő válaszolja meg, vajon a felhőbe tárolt értékeink valóban biztonságban vannak, hogy senki sem turkál bennük és a marketingszakma sem készít piac és felhasználói elemzéseket belőlünk…

Mire használható?

Hogy mire is jó mindaz, amivel napjainkban bombáznak bennünket?

Mi is a felhő? Egy számunkra virtuális tárhely, melybe adott feltételeknek megfelelően feltölthetjük dokumentumainkat, képeinket, zenéinket, ezeket a felhő rendezi, rendben tartja, a mozgásokról tájékoztat, a tartalmakat megoszthatjuk másokkal, a felhő erről is tájékoztat, a felhőt bárhonnan elérhetjük, onnan állományokat letölthetünk, nyomtathatunk, vagy postázhatunk. A profi felhőkben nem fotót tárolunk, hanem Java-szkriptet és ezt nem a barátunkkal osztjuk meg, hanem munkatársainkkal, de az elv pontosan ugyanaz! Az amatőr világban kevésbé fontos a verziókövetés, de ott is láthatjuk, ha Józsi vagy Gizi megnézett egy fényképet vagy beleírt egy szöveges állományunkba…

Tehát egy felhő számtalan haszontalan és hasznos dologra használható! Haszontalan például, ha az ebédünkről készített mobilfelvételt akarjuk „megosztani” a világgal – ezt hagyjuk meg a Facebook-társadalomnak -, vagy ha a lopott filmjeinket szeretnénk biztonságos helyen tudni – ugyanis a hétköznapi felhők feltöltési sebessége elsősorban a hétköznapi méretű állományok számára van optimalizálva.
Hasznos viszont az iskolák, a tanárok és a tanulók számára, oktatási anyagok, tantervek tárolhatók a felhőkben, nyomon követhetők a napi események és rendezvények. Aztán jól jöhet kisvállalkozások, mérnöki irodák, háziorvosok vagy akár ügyvédi irodák számára is, a felhőben kényelmesen elférnek a szükséges irományok, adatlapok, tervek, rajzok, a kényesebbeket meg elegendő valamilyen jelszavas tömörítéssel megvédeni az illetéktelenektől. A lényeg, hogy bárhol is vagyunk a világon, elég egy wifis pihenőhely, egy internetkávázó és máris hozzáférünk – akár mobilkészülékekről is – a kívánt anyagainkhoz.
Hétköznapibb feladatkör a fotóink, filmjeink megosztása a családunk vagy a baráti körünk számára.  Egy átlagfelhő 5 gigabájtos területére megfelelő előkészületeket követően egész életünk felfér. A család számára adhatunk teljes hozzáférési jogot vagy csak egy linket a letöltéshez a bizalmunkba fogadott barátoknak.
Következő hasznos terület az archiválás. Nem kell valamilyen egetverő dologra gondolni, elég a gépünkön található dokumentumok, driverek, játékleírások, böngésző linkek, jelszavak biztonsági tárolását a felhőre bízni, és ha tisztességesen állítottuk be a szinkronizálást, akkor egy rendszerösszeomlást követően sem vesznek el a féltve őrzött és a vész esetén nehezen pótolható kincseink.
Hatalmas lehetőség van a csoport- és a távmunka területén a kommersz felhőkben! Megfelelően kidolgozott könyvtárszerkezettel, jogosultság beállítással fejlesztők, programozók, mérnökök vagy akár újságírók dolgozhatnak egy közös munkaterületen, a dokumentumok, táblázatok, prezentációk akár valós időben is szerkeszthetők, a változásokról pedig folyamatos és pontos információkat küld a felhő motorja.

Napjaink szolgáltatásai

A számítási jelző – mint arról az elején már volt szó – valójában nem numerikus feladatvégzést jelent, hanem az állományműveleteknek és a jogosultságkezelésnek a rugalmas, de pontos elvégzését, ehhez hozzávehetjük továbbá az online állományszerkesztést, a minimális szintű verziókövetést, a felhasználók közötti megosztáskezelést is. Egy korszerű felhő már-már a professzionális dokumentum vagy tartalomkezelő rendszerekkel is felveszi a versenyt. Pár szóban érdemes szólni a legdivatosabb szolgáltatókról.

Google Drive
Lássuk be, ma ez a legismertebb, köszönhetően a Google levelezőrendszerének, a Google Docs rugalmasságának és általában a Google mindenre kitérő funkcióinak. Ezt kiegészítve a Drive rendszerrel, a Google egy teljes körű szolgáltatást biztosít bárki számára. Azért sokat dobna az egészen egy korszerű és esztétikus külső, mert azért lássuk be, a Google Mail-jellegű felület elég fapados.

SugarSync
Kevésbé ismert, de az egyik leghatékonyabb megoldás. Roppant gyors, a szinkronizálási módszere profi rendszereket is megszégyenít, külön pozitívuma az úgynevezett Mágikus „brifkója” és a Backup szolgáltatása. Különlegessége, hogy egy speciális email cím segítségével bárki, bárhonnak levélben is fellőhet állományt a felhőbe. Hátránya viszont az online szerkesztési lehetőség teljes hiánya…

DropBox
Az egyik legrégebbi szolgáltatás, nagyon sokan ismerik és használják is, de az ingyenes 2 gigabájtos tárméret „eltörpül” a többieké mögött… Igaz mindezért “cserében” ennek a legjobb a sebessége. A 2 gigabájt hamar megtelik fájlokkal, képekkel, így aki ebben a “felhőben” tevékenykedik, annak érdemes folyamatosan rendben tartani az állományait!

MegaCloud
A 8+8 gigabájt tárhelyet biztosító felhő elsősorban a kisirodai feladatokhoz előnyös: roppant gyors, automatikus backup funkcióval, hatékony verziókövetéssel és a felhasználók csoportba szervezésével is rendelkezik. Kényelmes, hogy a szinkronizációt ideiglenesen kikapcsolhatjuk és egy nagyobb méretű csomagot egyszerre tölthetünk fel a felhőbe.  Sok hátrányát nem sorolhatjuk fel, ez sem biztosít szerkesztési lehetőségeket és a szinkronizálás procedúrája idegesítően önfejű, például a Dokumentumok mappát mindig bele akarja venni a biztonsági mentésbe…

Box
Véleményem szerint ma ez a legprofibb, leghatékonyabb szolgáltatás! Alapból 5 gigabájt területünk van, de például egy közelmúltban lezajlott promóció idején 25 gigabájtot kaphatott a szemfüles felhasználó, de láttam például LG okostelefonokhoz nyújtott 20 gigabájtos akciót is.
A Box alapból egy professzionális dokumentumkezelő rendszerre hajaz, ha a Google Drive-nál megemlítettem a borzasztó külsőt, akkor a Box-nál a precíz, áttekinthető és kimondottan informatív felületre kell kitérni. Gyakorlatilag a Box mindent tud: szinkronizáció, verziókövetés, tag-olás, online chat-elés, mappamegosztás, online állományszerkesztés, minden mobileszközhöz illesztés, külső programokkal lehetséges testreszabás (szkenneralkalmazások, időbélyegző és elektronikus aláírás szolgáltatás, kapcsolat profi dokumentumkezelőkhöz),  beépül a Microsoft Office alkalmazásokba, a Google Mail csatolmányok a Box-ból származtathatók (és csak a linket illeszti a levélbe…), együttműködik a Google Docs alkalmazásokkal és még hosszasan sorolható a lista.
Szóval, ha valami profi megoldásra van szükségünk, kezdjük ezzel…

A Microsoft-kamu

Külön kell szólni a Microsoft újdonságáról is, a SkyDrive-ról, mivel ez lett az oktatás új versenylova! Mondjuk az elég ciki, hogy a mindenki számára ingyenesen elérhető lehetőséget sokmilliárdos csomagként számolták el a kormánnyal, miközben mindössze annyi történt, hogy a Windows Live „hobbiszolgáltatást” egy lebutított online Office-szal bővítettek…
A Microsoft újdonságával bizonyítható az „újszülöttnek minden vicc új” tézis: mindazt, amit a SkyDrive esetében újdonságnak és hatalmas lehetőségnek reklámoznak, na, azokat a többiek régen tudják. Kérdéses, hogy a Live részei miben segítik az oktatást, és az is, hogy ha már nálunk szinte tilos az ingyenes operációs rendszerek és alkalmazások használata a közoktatásban, akkor mi lesz az iskolákkal, a tanárokkal és a diákokkal az évek alatt megvásároltatott Office csomagokkal? Mert illúzió azt hinni, hogy majd a Gmail-t tömegesen lecserélik Hotmail-ra és a szövegszerkesztést a tetű lassú webes Word-ön fogják oktatni.

Egyébként a Microsoft szolgáltatásánál csak olyan funkciók kérdőjeleződnek meg, mint a platformfüggetlenség (XP-ről nem szinkronizálható…, az Androidos modul is csak mostanra készült el), az Office rész önmagával való kompatibilitása, az egyszerre történő több dokumentum megnyitásának hiánya vagy a regisztráció nélküli direkt link használhatatlansága…  Az egyetlen pozitívum, hogy a 7 gigás tárhely valóban olcsón bővíthető. (Lehet, hogy erre kellettek a milliárdok?)
Lássuk be, a SkyDrive mindenben alulmarad a legnagyobb konkurensével, a Google Drive-al. A hirdetett nagyobb tárterület kizárólag a fényképeknél jöhet jól, de annak meg semmi köze sem az oktatáshoz, sem pedig más hasznos feladathoz. A multimédiás anyagokhoz meg előnyösebb az olyan szolgáltatás használata, mint például a MiMedia felhőszolgáltatás…

Melyiket válasszam?

A kérdésre csak akkor lehet pontos választ adni, ha magát a feladatot is ismerjük! Ezért azt javaslom, hogy mindenki próbálja ki a felsorolt szolgáltatásokat, egy regisztrációt megér a dolog! Régi Google Docs használóként bevallom, hogy egy gyors „kanyart” követően – SugarSync – én a Box mellett tettem le a garast (Bevallom, sikerült pár promóciós 25 gigás regisztrációt elcsípnem…), jelenleg ennél kényelmesebben – akár mobilnettel is(!) – használható szolgáltatást most nem ismerek. A SugarSync is hatékony, de ahhoz kell a Google is (megoldható egy közös szinkronizált könyvtár, így a szerkesztendő állományok automatikusan kerülnek át a Google-be), míg a Google a verziókezelésben és a csoportmunkában szegényes… tehát most kell egy Box account, integrált Office, Gmail és Google Docs apps-al, és szinte minden igényünk ki van elégítve. Apropó! Fényképek szerkesztése is megoldott a Box-ban… Mi kellhet még?