Dedikáláson és könyvbemutatón jártunk!
Az Ünnepi Könyvhéten temérdek program, dedikálási lehetőség, könyvbemutató várta az olvasás szerelmeseit. Mi is jártunk az Allee melletti standoknál és a Vörösmarty téren, hogy bekukkantsunk a kulisszák mögé, így találkoztunk Lőrincz L. Lászlóval, Szendi Gáborral és Gombos Edinával is.
Pénteken délután az Allee melletti Líra standnál dedikált Lőrincz L. László, más néven Leslie L. Lawrence. Bár folyamatosan érkeztek rajongók, azért aránylag hamar sorra kerültünk mi is.
Megkérdeztük, eddig milyen visszajelzéseket kapott legújabb sorozatának első két részével kapcsolatban az író. Lőrincz L. László elmondta: „Nagyon friss még, nagyon sokan csak most veszik meg. Két vélemény érkezett, az egyik illető az írta, hogy számára picit nehezebben indult a történet, de aztán belendült. Hát egy új sorozat első kötetei nem feltétlenül óriási csattanással indulnak. Remélem, hogy pozitív lesz a fogadtatása.”
Magyarország legsikeresebb írójának (ha a példányszámokat nézzük) egyik hobbija és szendvelye az utazás, így arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Báthori Orsi könyvekben szereplő helyszíneket felkereste-e, illetve járt-e ott korábban: „Ez a két kötet még nem Magyarországon játszódik, hanem az Egyesült Államokban. Természetesen én ott elég sokat voltam, úgyhogy most éppen emiatt nem utaztam el újra. De tényleg, én olyan helyről nem írok, ahol ne lettem volna. Ennek oka, hogy kelet-kutató voltam, így mondhatnám, hogy akkor az utazás munkaköri kötelesség volt. A személyes élményekből születtek a történetek, amikben az olvasó is úgy érezheti magát, mintha ő is ott járna-kelne.” – mesélte el a szerző.

Furta az oldalunkat a kíváncsiság, hogy a Mogyoróallergia cím, illetve ez a szál hogyan is került képbe. Lőrincz L. László azonban bevallotta, hogy „ez egy létező, komoly allergia-fajta, és én magam is ismertem olyan embert, akinek elég csúnya allergiája volt. A családban viszont például senkinek sincs ilyen problémája. Egész egyszerűen úgy éreztem, ez egy jó ötlet.”
Ha már a család témáját érintettük, faggattuk a nagyszerű írót a gyerekek pályaválasztásáról is. A kérdésre, hogy hasonlóan kreatív állást, életutat választottak-e, a következő választ kaptuk: „Lányom író szintén, úgy hívják, Lőrinc Judit Lívia, és gyerekkönyvek ír, úgyhogy ő nem esett messze a fájától. A fiam pedig ügyvéd, az is elég kreatív munka bizonyos értelemben.”
Ami pedig a jövőbeli terveket illeti, kiderült, hogy az írás tovább folytatódik, és nem kell sokáig türelemmel lennünk, hogy újabb szuper regényt tartsunk a kezünkben: „Már majdnem elkészült a következő, szeptemberben fog megjelenni. Címe a Rabszolgák lesz, és az elektronikus jobbágyokról szól, picit modernebb lesz, mint a többi.” Szóval csak pár hónapot kell várnunk, és Lőrincz L. László a számítógépek világába kalauzol el minket.
Szendi Gábor Napfényvitamin című kötetének bemutatója az Allee Libri boltjában volt, a szerző Oláh Andreával beszélgetett.
Az író kérdésemre elmondta, hogy fiatalon a fizika érdekelte, majd a programozó szak felé fordult. Végül a humán területek irányába indult el – amit már korábban is ajánlottak neki -, így került a pszichológia a fókuszpontba. A D-vitamin ma azért fontos téma, mert az emberek egészsége egyre romlik, és szükség lenne a szemléletbeli fordulatra, a megelőzésre kellene elsősorban koncentrálni. Persze az áttörés más országokban sem történt meg eddig, ez világméretű probléma.
A bemutatón kiderült, hogy már az első könyvében, ami a paleolit táplálkozásról szólt, megemlítette a D-vitamin fontosságát. „Akkor azért került bele, mert mindenképpen szerettem volna erről szólni. Körülbelül 2006 óta foglalkozok a D-vitaminnal, már akkor azt gondoltam, hogy erről könyvet kellene írni […], mert máig folyamatos megtévesztés folyik az orvostársadalom részéről.” – mesélte Szendi Gábor.
A legnagyobb probléma, ami gátolja a D-vitamin alkalmazását a szerző szerint, hogy „nincs mögötte tőke, érdekeltség, ezért senkinek nem sürgős. Ez persze megdöbbentő és erkölcsileg elfogadhatatlan, mert a D-vitamin az emberiség megváltója lehetne.”

Ezen kívül gond az is, hogy az elsődleges forrást a Nap, a napozás jelenti ehhez a vitaminhoz. Manapság pedig mindenki fél ettől a természetes, mindennapi jelenségtől, és rengeteg pénzt költünk fényvédő szerekre, hogy óvjuk magunkat. „De ha megnézzük a mai természeti népeket, akiknek megmérték a vérszintjét például Afrikában, akkor ebből közvetlenül adódik, hogy a Nap nem lehet veszélyes, a melanómát nem a napsütés okozza.” – jegyezte meg Szendi Gábor.
Az író taglalta, hogy „a D-vitamin egy hormon, a test minden szövetére ható aktív anyag. […] Délen alacsonyabb a vérnyomás a D-vitaminnak köszönhetően, de van gyulladáscsökkentő hatása is. Az agyműködésre már magzatkorban hat, aktív hatással van az agyfejlődésre.” Megdöbbentő, de kiderült, hogy a skizofrénia kialakulása annak tudható be, hogy a magzat D-vitamin hiányban szenvedett, de összefüggésben áll a parkinson betegséggel, és mindenféle degeneratív idegrendszeri megbetegedéssel is. Szendi Gábor egyik legizgalmasabb példája, hogy „D-vitaminnal kezdtek kezelni 5 tolókocsis embert, és végül mind kiszállt a tolókocsiból.” fontos kiemelni, hogy a rák megelőzésében és legyőzésében is segítségünkre lehet ez az univerzális vitamin. „Ha minden ember 2000 nemzetközi egység D-vitamint kapna, akkor a világon 25%-kal lecsökkenne a rákos halálozás, és 3 évvel megnőne a várható élettartam.” Ahhoz képest, hogy mennyi pozitív hozadéka van ennek a hormonnak, semmilyen veszélyekkel nem jár, hiszen túladagolni lehetetlen, akár 1 millió egység rendszeres szedésétől sem lesz maradandó problémánk (szemben például a naptejek alkalmazásával, amik rengeteg káros anyagot tartalmaznak, és a bennük található A-vitamin elősegíti a rákos sejtek kialakulását és szaporodását).
Úgy tűnik tehát, hogy a D-vitamin magzat kortól egész életünkben fontos szerepet kellene, hogy játsszon. Nemcsak akkor fordulhatunk felé, mikor már valamilyen egészségügyi bajjal állunk szemben, megelőzésre is kiváló akár tabletta, folyadék formában, szolárium vagy (fokozatosan növelt) napozás segítségével. A szerző célja, hogy az egyes emberhez eljusson ez az információ és tudás, főleg ha a rák kockázatát és gyakoriságát vesszük figyelembe.
Gombos Edina Első naplóm című új, 12 éves korig ajánlott könyvének bemutatóján, a Vörösmarty téren a szerkesztő férje és kislánya is jelen volt. A színpadra felhívott gyerekek néhány – a könyvben is szereplő – kérdésre válaszolva matricával és tollal lettek gazdagabbak. A kötet célja, hogy alkotásra és gondolkodásra bírja a kicsiket, és lehetőséget adjon a közös szórakozásra szülők és gyerekek között. Ezt segítik az oldalakon szereplő receptek (pl. limonádé, muffin), játékos feladatok (születésnapi kártya készítése, virággyűjtés), amiket együtt is ki lehet próbálni. „Foglalkoztató könyvecske, tündéri kis figurákkal” – hangzott el a bemutatón. Gombos Edina bevallotta, hogy irigyli azokat, akik ma tulajdonosai lehetnek a naplónak, mert neki például nem volt ilyen szép és kreatív füzetkéje.

Kiderült, hogy a Partvonal Kiadó már 4 évvel ezelőtt megkereste a szerkesztőt a Babanapló ötletével, és ennek sikere nyomán most következik a folytatás. Az Első naplóm kellemes emlékeket őriz meg a gyerekkorról: „18 évesen előveszed a naplódat, és megismered az akkori éned, hiszen a könyv hátulján van is egy boríték, amit a 18 éves önmagunknak címezhetünk jó tanácsokkal ellátva” – tette hozzá Gombos Edina. A kötet egyébként közös munkának, közös ötleteknek köszönhetően született meg, így a Partvonal Kiadó szinte minden munkatársának kívánságai benne vannak. A napló arra a kérdésre is keresi a választ, hogy „ki vagyok én?, milyen vagyok én?” Tehát „egészen komoly gondolatok vannak megfogalmazva játékos formában” – jegyezték meg a bemutatón. Gombos Edina elmesélte, hogy a legjobbkor jelent meg a könyv, a vakációra remek elfoglaltságot jelenthet, és segíthet bevonni a gyereket a szülők mindennapjaiba: „Nekem volt olyan kollégám, aki úgy jött oda hozzám, hogy légy szíves adj egy naplót, hogy lefoglaljam a gyereket nyárra” – mondta nevetve Edina.
A jövőbeli terveket illetően kiderült, hogy a Gombos Könyvek sorozatnak még nincs vége: „tele vagyunk tervekkel! […] ősszel megjelenik majd férjemmel, Albertoval együtt készített kubai szakácskönyvünk” – osztotta meg a hallgatókkal Edina a jó hírt.
Sokszínű témák, rengeteg író, szerző és kiadó találkozópontja volt idén is az Ünnepi Könyvhét! Aki lemaradt, kimaradt!
Online Zene és Kulturális Magazin


