Címlap » Kultúra » Miért lett mogorva K ügynök? – Men In Black 3.

Miért lett mogorva K ügynök? – Men In Black 3.

„Ne kérdezz olyat, amire nem akarod tudni a választ!” – hangzik el többször is a film kulcsmondata K ügynök szájából, s ezzel nagyjából meg is ragadtuk a film gondolatiságát, a maradék csillogó csomagolópapír.

Ha több látogatót szeretnél, akkor Kattints!

▲ Hirdetés

Önmagában gyönyörű dolog az, ha egy mogorva és rideg emberről kiderül, valójában nagyon is érőszívű és humánus, de a sors alaposan elbánt vele, viszont, ha jó emberek közt van, azok képesek őt megváltoztatni. A néző kis lelki békéje és értékrendje ilyenkor azonnal helyreáll, fellélegezve suttoghatja: „én tudtam, én tudtam, én tudtam, hogy igazából jó ember!” Persze, hogy tudta, ezt mindenki tudta, egy csomó Clint Eastwood-film erről szól. Az viszont már kevésbé nyilvánvaló, miért ilyen átlátszóan hatásvadász módon kell a néző képébe vágni, hogy: „nézd, nézd, nézd és nagyon lepődj meg, mert most elmondom, ezért ilyen mogorva K ügynök!” De kíváncsiak vagyunk-e az ezüst tálon hozott meglepire, amiről, ha leemelik a födőt, elkerekedő szemmel csak annyit mondunk: na ne fárassz!

J ügynökben (Will Smith) egy kollégája halálának révén felmerül a kérdés: miért nem tud K ügynök (Tommy Lee Jones) mosolyogni, és tulajdonképpen mi a baja. Ezzel párhuzamosan egy rettegett rosszfiú kiszabadul a börtönből, akit még K dugott oda, és bosszulni akar. Egy időhurok következtében ez a rosszfiú visszamegy 1969-be, mikor K elkapta, hogy ott most megölje az ügynököt és megváltoztassa a jövőt. Ennek következtében J-nek sosem volt társa K, mivel már 1969-ben meghalt. Így J is visszamegy 1969-be, hogy megmentse kollégáját. 24 órája van, hogy rávegye a fiatalkori K-t (Josh Brolin), ne menjen el a rakétakilövés helyszínére, mert ott meg fog halni. K természetesen makacs, mint az öszvér, így J ügynöknek ott kell megmentenie K-t. Viszont azzal nem számol, hogy közben a sötét és ismeretlen múltra is fény derül.

Miért lett mogorva K ügynök? – Men In Black 3.

A legnagyobb baj talán nem is az, hogy, a Men In Black cselekménye elcsépelt, hisz akciófilmről beszélünk, itt a látványnak és az izgalomnak kell dominálnia. A 3D miatt látványból még csak-csak, viszont izgalomból semmit nem kapunk, sőt a film második fele kifejezetten unalmas. Talán azért, mert tudjuk, szinte semmi tétje nincs az idősíkokon átívelő hajszának. J nyilván megmenti majd K-t, ha mégsem, bekapnak egy időkapszulát, vagy megtekernek egy időmasinát és minden visszaáll a régi, jól megszokott helyére. Ezt talán ők is érezték, ezért gyorsan beraktak egy hihetetlen csavart a végére, amivel csak jól seggbe rúgták az egészet. 

Valószínűleg ott van elcseszve a dolog, hogy a szószártyár J ügynök lelkére kötik, ne kerüljön K ügynök közelébe a múltban, viszont ő rögtön összehaverkodik vele és el is mondja neki, hogy ekkor és ekkor meg fog halni. Persze ennek majd ő issza meg a levét a végén, így lehet, hogy eztán ő is mogorva és rideg lesz?

J és K összeférhetetlen karaktere az előző részekben még itt-ott humoros volt, most viszont J egyedül erőlködik értékelhető poén nélkül. Az elbagatellizált sztorit kínos grimaszokkal, burleszk-szerű hasra esésekkel próbálják oldani. Olyan viccelődéseknek lehetünk fültanúi, mint mikor J ügynök az időutazás miatt kívánja az édes tejes készítményeket, ezért megissza egy kissrác kakaóját, mire az benyögi az anyjának, hogy „Obama bácsi megitta a kakaómat.” Ehhez hasonlóból van még egy tucat, előfordulnak látványos robbanások és térbeli zuhanások, ám a végére mindössze az az alapigazság marad útravalóul, hogy a múltunk bizony befolyásolja a jelenünket. Nem az elvárásaink nagyok, csak érthetetlen, hogy miért kell egy jól bejáratott, sztárokkal tűzdelt, CGI és 3D franchise-nak okvetlenül bugyutának lennie.

Scroll To Top