Április 5-én lett volna száz éves Örkény István.
E ünnepélyes alkalomra jelent meg a Palatinus Kiadó gondozásában Örkény első, máig ismeretlen regénye, az Április. A szerző mindössze huszonkét éves volt, mikor megírta a regényt, ami azóta egy koffer alján pihent érintetlenül.
Az egyperces, groteszk novelláiról és szintén fanyar humorú színdarabjairól elhíresült, Kossuth-díjas író soha nem beszélt első nagy lélegzetvételű művéről; talán nem tartotta elég jónak ahhoz, hogy még életében megjelentesse. Özvegye, Radnóti Zsuzsa talált rá az Április kéziratára a kilencvenes évek közepén. Sokáig kérdéses volt megjelenhet-e az írás, hiszen, ha az nívójában valóban messze elmarad a kiforrott stílű, jellegzetes hangú szövegeitől, akkor nem lesz-e negatív hatással az Örkény-életműre.
Az 1934-ben keletkezett Április lélektani regényként jellemezhető a legjobban, melynek főhőse a harmincöt éves Kapu Kristóf, aki egy német területen fekvő idegszanatóriumban tölti fizikai és lelki sínylődésekkel teli mindennapjait. A szanatóriumban töltött idő alatt Kristófban felelevenedik a múlt, a háború, a gyermekkor és a szerelmek. Az Örkény-monográfus Szirák Péter: „egy tehetséges író szertelen könyveként” jellemzi a régi-új művet.
Az Áprilist szívből ajánljuk minden Örkény-ínyencnek vagy annak, aki csak egy kicsit is szereti az örkényi iróniával átszőtt világképet. A centenáriumra megjelenő kötet előszavát az író özvegye, Radnóti Zsuzsa jegyzi.
Online Zene és Kulturális Magazin


