Címlap » Kultúra » Paál Zoltán – Arvisura (Igazszólás)

Paál Zoltán – Arvisura (Igazszólás)

Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából I-II.

Ha több látogatót szeretnél, akkor Kattints!

▲ Hirdetés

Az Arvisurákat PAÁL ZOLTÁN kohász írásaiból ismerjük; állítása szerint a mű, melynek tartalmát ő kinyilatkoztatás, illetve a kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismerte meg, a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és mítoszait foglalja magába. Az Arvisurák néven megismert szövegek első feljegyzője Paál Zoltán szerint Arvisura – Anyahita, a magyarok Nagyboldogasszonya volt, még az özönvíz előtt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni (Ataiszon) – mely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével. Az Arvisura – Anyahita és az őt követő rovósámánok által lejegyzett szöveg történeti létezésére nincsen elfogadott bizonyíték, így az Arvisurákra és tartalmukra vonatkozóan Paál Zoltán kohász közlése az egyetlen forrásunk. Az Arvisura szó jelentése igazszólás, vagy igazat mondott szó. A szó eredetére nézve Paál Zoltán azt írja, hogy e szó egy sok ezer éve élt nagytudású asszony, Ardvisura Anyhita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. Az ő szellemi hagyatékának lett a neve az Arvisurák; a későbbi korokban az elnevezés rajtamaradt minden olyan szellemi és történelmi leiraton, amelyet az Anyahita által tanított törzsek írtak. A Paál Zoltán által leírt palóc regevilág ismertetése szerint az Arvisurákat Anyahita egy Ataisz nevü szigeten kezdte róni, amely szigetnek a süllyedési dátumát, pontosan Kr. e. 5038 – ban adja meg. Így az Arvisurák keletkezési ideje feltételezhetően ennél régebbi. Az Arvisura rovás hagyománya azonban Kr. e. 4040 – től jelentősen megújult, amikor Ordosz-ban (Kelet – Kína) megalakult egy törzsszövetség, amelynek 24 törzs volt az alapító tagja, s ők egyöntetűen az Arvisura rovás hagyományát élesztették fel és vitték tovább. Ez a hagyomány az 1780-as évig – egyelőre nem hiteles források alapján – de dokumentált, onnantól pedig csak a rovók és a vezető szellemiségek (fősámánok) nevei ismertek. A történettudomány által ismert legkorábbi írásos emlékek Kr. e. 3000 körülröl datálódnak, így az ordoszi törzsszövetség létére vonatkozóan is kizárólag Paál Zoltán közlései szolgálnak számunkra forrásul. A palóc eredetűnek mondott Arvisurák mindösszesen az úz nép évezredes életébe enged alaposabb betekintést, azonban ennek keretében a művet tanulmányozó olyan ismereteket kaphat az egész Ázsiát belakó Hun Törzsszövetség rendszeréről, szervezettségéről, rováskultúra fejlődéséről, beavatott rétegének világlátásáról, amely páratlan a maga nemében. Továbbá e mű számos kulcsot nyújt át minden olyan őstörténet kutatónak, akik az Árpád előtti magyarok életére vonatkozóan kívánnak történelmi összefüggéseket felismerni. * Az „ARVISURA (IGAZSZÓLÁS) I – II.” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ismerkedni akarnak a regékkel a hun és magyar törzsszövetség írásos krónikájából.
Kiadó: Püski Kiadó

Scroll To Top