Vasfüggöny kiállítás

Magyarország a Szovjetunió vazallus állama lett, annak minden továbbgyűrűző politikai, gazdasági és katonai következményével együtt. Az elkövetkező mintegy négy évtized a vasfüggöny mögött, Magyarországon az államszocializmus kora, legsötétebb fejezete az 1950-es évek első fele, a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista diktatúra. A diktatúra totális államszerkezetébe illeszkedtek a magyar fegyveres erők (Magyar Honvédség, 1951-től Magyar Néphadsereg, Határőrség, Rendőrség, Államvédelmi Hatóság), úgy is, mint a hatalom eszközei, elnyomó szervei. A Magyar Néphadsereg mindezen túl, előbb kétoldalú egyezmények által, 1955-től pedig a Varsói Szerződés szervezeti keretei között, a szovjet hadsereg szövetségeseként a “béketábor” erejét gyarapította, és készült a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti végső, globális összecsapásra, a III. világháborúra. Mindennek érezhető következménye az ország teherbíró képességéhez nem igazodó erőltetett hadseregfejlesztés volt, ami az ötvenes évek elején rövid idő alatt valósággal kizsigerelte a magyar társadalmat.

1956 őszére az összetorlódott politikai, gazdasági és társadalmi problémák megingatták az elnyomó rendszert. Az október 23-án kirobbant tüntetések Budapesten fegyveres harcokba mentek át, ami a következő napokban a megszálló szovjet erők ellen már valóságos szabadságharcként folytatódott. A Magyar Néphadsereg katonái közül sok tiszt és sorkatona a felkelők oldalára állt, többen hősi halált haltak, mások a forradalom leverését követő megtorlásnak estek áldozatul. A tisztikar egy része ugyanakkor részt vett a forradalom leverésében, a Kádár Jánossal nevesített rendszer konszolidációjában. Ők lettek az újjá szervezett Néphadsereg legmegbízhatóbb káderei is.

A forradalmat követő évek és az 1960-as évtized a hadsereg újjászervezésével, az egyes fegyvernemek szerkezeti és haditechnikai
korszerűsítésével telt el. Az évtized közepére a Magyar Néphadsereg mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben elérte a Varsói Szerződés hadseregeinek átlagos színvonalát, ám ezzel együtt is, amint a többi szövetséges is, alárendelt szerepet játszott a szovjet hadsereg mellett. A Magyar Néphadsereg, fennállásának négy évtizede alatt egyetlen nagyobb szabású akcióban vett részt, 1968-ban Csehszlovákia megszállásában.

Kiállításunk ennek a húsz évnek magyarországi katonai eseményeit mutatja be a Magyar Néphadsereg és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének megelevenítésével.
Elsőrangú célunk az volt a kiállítás ilyetén tematikus csoportosításával, hogy 1956 szabadságharcát beillesszük a korszak történelmének, hadtörténelmének fő sodrába. Úgy ábrázoljuk 1956-ot, hogy az nemcsak egy “sziget” a magyar történelemben, hanem mintegy következménye a diktatúrának, az 1950-es évek első fele magyarországi elnyomásának. Azt akartuk érzékeltetni, hogy bizonyos értelemben a hadsereg – miközben eszköze – áldozata is a diktatúrának. Hogy a hadsereg 1956-os szerepét éppen megelőző évtizede determinálta.

További terveinkben szerepel a Magyar Néphadsereg 70-80-as éveinek történetét feldolgozó rész megépítése is, ami azt jelentené, hogy így teljessé válik az I. világháborút követő évtizedek magyar hadtörténelmének komplex bemutatása. A kiállítás várható élettartama 15 év.

További információk:
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
1014 – Budapest
Tóth Árpád sétány 40.
 
Nyitva tartás: I.1-III.31.: K-V 10-16
IV.1-IX.30.: K-V 10-18
X.1-XII.31.: K-V 10-16
 
Tel.: +36 (1) 325-1600
hadtorteneti.budapest@museum.hu

him@hm-him.hu