A nyári kánikula kellős közepén kevesen gondolnak arra, hogy a tél még az idén bekopogtat házainkba. Az otthonok fűtésének töretlenül terjedő módja a pellet és a brikett tüzelés. Annak jártunk utána, hogy otthoni körülmények között készíthető-e gazdaságosan e két végtermék.
Lerántjuk a leplet az internetes fórumok tanúsága szerint mégoly népszerű házi brikettálásról és pelletálásról. Mindehhez a Best Machinery Kft. biomassza hasznosítással foglalkozó mérnökeit hívtuk segítségül.
Sokan úgy gondolják, hogy maguk próbálkoznak a brikett, illetve a pellet előállításával. A mérnökök szerint ez csak a legritkább esetben lehetséges. Többnyire a technológia összetettsége teszi lehetetlenné a házi anyagtömörítést.

Egyszerű vagy bonyolult? A Best Machinery Kft. lerántja a leplet az otthoni brikett, illetve pellet készítésről.
Otthonaink körül a legtöbbször alapanyagként lágy és fás szárú anyagok vegyesen fordulnak elő. A présgépek legtöbbje nem alkalmas mindkét anyagfajta tömörítésére. De még ha alkalmas is lenne: a préselés előtt az anyagot finomra kell aprítani. A lágyszárú növények (széna, szalma) feldolgozásához bálabontóra és kalapácsos aprítóra van szükség. Ezek önmagukban is több millió forintos beruházást jelentenek. A faanyagot ezzel a berendezéssel nem lehet aprítani. A rönkfa, illetve a fatörzs aprításához egy mobil vagy telepített, speciális faaprító rendszer megvásárlása szükséges. Egy 12 cm átmérőig aprítani képes gép ára 1-3 millió forint, míg egy 20 centit feldolgozni képes gép 4-5 millió forint ellenében kapható. Már akkor kimerítjük a büdzsét, ha pusztán ezekkel a gépekkel kalkulálunk, de a történet itt még nem ér véget.
A brikettálás és a pelletálás különösképpen érzékeny a nedvességtartalomra. 14-15%-os nedvességtartalom fölött szárító beállítása szükséges. Szárító (csöves vagy dobszárító) óránként 400-500 kg-os teljesítmény alatt nem érhető el. Patthelyzet. Már csak hab a tortán, hogy egy nem csigás elven működő brikettáló gép még a legkisebbb kapacitásban is több millió forintos beruházást igényel. Ha a számla tételeit összegezzük, akkor már bőven a nyolc számjegyű tartományban járunk.

Gazdálkodjon okosan: ha nagymennyiségű aprítatlan fahulladék áll a rendelkezésére, akkor érdemes egy mobil benzinmotoros faaprítót beszerezni, és a tüzelőrendszert aprítéktüzelésűre átállítani.
Mi akkor a megoldás? Ha a háztartás ingyen vagy jutányos áron jut száraz(!) fűrészporhoz, akkor elgondolkodtató a kis kapacitású brikettáló gép beszerzése. Ha az alapanyag szemcséi méretesebbek, akkor már aprítani kell. Ebben az esetben a folyamat otthoni körülmények között nem gazdaságos.
Ha nagymennyiségű aprítatlan fahulladék áll a rendelkezésünkre (ágak, gallyak stb.), akkor érdemes egy mobil benzinmotoros faaprítót beszerezni, és a tüzelőrendszert brikett vagy pellet helyett aprítéktüzelésűre átállítani. Ebben a fázisban megállva a hulladék (jelen esetben másodnyersanyag) felhasználásra kerül, ám mégsem költöttünk vagyonokat a tömörítésre. Miért is tennénk, amikor a tömörítéssel elsősorban a szállítást tennénk könnyebbé. De otthoni körülmények között nincs szükség a szállításra, csak feleslegesen drágítanánk az elégetésre szánt anyagot…
A vállalkozó kedvű olvasónak egy tényezőre mindenképpen szüksége lesz. Ez pedig az idő. Ha idő híján vagyunk, akkor ne is gondolkodjunk a házi brikettáláson, aprításon vagy pelletáláson. Keressük fel a legközelebbi szakboltot, és vásároljuk meg a téli tüzelőt. A ház körüli zöldhulladékot pedig ajánljuk fel az időmilliomos szomszédnak!